Intézménymutató:
Marosvasarhelyi Radio /Roman Radio Marosvasarhelyi Teruleti Studioja/
2001. augusztus 29.
Seprődi János zenetudósra (1874-1923) és Madaras Gábor (1918-1980) népdalénekesre emlékezik szept. 8. és 9-én Kibéd lakossága. Fellép a helyi dalárda, majd Kacsó Ildikó, a marosvásárhelyi rádió munkatársa ismerteti Madaras Gábor életét és munkásságát. Nagy Ferenc, az Országos Seprődi János Kórusszövetség elnöke előadást tart Seprődi Jánosról. Ezt követően koszorúzás lesz a kibédi múzeumnál és a Seprődi Háznál. A kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület testvérszervezete, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület jóvoltából tárlat nyílik meg Ismerkedés Békéscsabával címmel. Vasárnap az ünnepség falutalálkozó jelleget ölt. Istentisztelet után a környező települések futball-találkozója következik. A rendezvényre a békéscsabai vendégek mellett Kibéd összes testvértelepülése meghívót kapott: így küldöttséget várnak Zalaegerszegről, Zalalövőről, Szatymazról, Bakonyszombathelyről, ugyanakkor a kisrégióhoz tartozó községek polgármesterei is hivatalosak. /Korondi Kinga: Kibédi emléknapok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./
2001. október 2.
Szeptember 20-tól a Marosvásárhelyi Területi Rádió az URH-n hétköznaponként hét órát sugároz, tehát hétfőtől péntekig délelőtt 11 órától délután 18 óráig folyamatosan, szombaton reggel 8 órától 11 óráig, illetve délután 14 órától 18 óráig, míg vasárnap délelőtt 10 órától 18 óráig csak magyar nyelven sugároz. A déli adásidőt tekintve a hallgatónak lehetősége van választani: vagy a középhullám sávján marad, s a bukaresti német és magyar adást, vagy a 102,9-es ultrarövidhullámon a marosvásárhelyi rádió műsorát hallgatja. A műsorszórás egyelőre kísérleti jelleggel folyik - tájékoztatott Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Területi Rádió aligazgatója. A marosvásárhelyi rádió viszonylag nagy területet fed le, Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megyékben hallható, a magyarlakta Erdély nagy részében. Ennek a területi rádiónak van a legnagyobb konkurenciája, mert Marosvásárhelyen és más környékbeli erdélyi városokban 2-3 kereskedelmi rádió is sugároz magyar nyelvű műsort. /(lokodi): Rádió. Új műsorszórás kísérleti jelleggel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./
2001. november 15.
Sebestyén Nagy Erzsébet évtizedeken át a lapok /köztük a Dolgozó Nő, Brassói Lapok/ levelezője volt. A Szülőföldem című folyóirat, majd a Magyar Rádió pályázatot hirdetett: ki-ki kutassa fel és mutassa is be a környezetében fellelhető különböző magyar vonatkozású emlékeket. Erre az Emlékév- pályázatra a makfalvi kollégium történetét írta meg. Írását azonnal műsorra tűzték. /Járay Fekete Katalin: Néha maga az élet diktál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
2001. december 17.
Dec. 15-én tartották Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak (SZET) együttes ülését. A testület napirendjén a Markó Béla elnök tájékoztatója, az RMDSZ költségvetése és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Borbély Zsolt Attila azt javasolta, hogy az SZKT vitassa meg, az RMDSZ milyen feltételek mellett hosszabbítsa meg jövő januárjában a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást. Az SZKT elnöke, Frunda György szenátor ezt elvetette, mondván, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szakembereiből bizottság alakult a megállapodás kiértékelésére. A testület végül 37 nem, 17 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett elvetette Borbély javaslatát. Markó Béla szövetségi elnök ismertette politikai helyzetelemzését. Elmondta: az RMDSZ alapvető tényezője volt annak a politikai stabilitásnak, amelyet idén sikerült érvényesíteni Romániában. Úgy véli, ennek a stabilitásnak eredménye a vízummentesség bevezetése 2002. január 1-jétől, amely szerinte nagyrészt az RMDSZ-nek a kormánypárttal való együttműködésének a következménye is. Markó reméli, hogy a többség elégtétellel fogadja a Hivatalos Közlönyben megjelent 1002 magyar helységnevet, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) engedélyezését, a Székelyföldön visszajuttatott mintegy százezer hektárnyi erdőt, a marosvásárhelyi és kolozsvári magyar rádióadások bővítését. Markó a kormánypárttal való együttműködés híve, de nem minden áron, illetve nem minden feltétel nélkül. A székelyföldi megyék elleni támadásokról szólva Markó rámutatott: a konfliktus nem oldódott meg, s egy új megállapodás aláírásához garanciák kellenek, hogy ilyen helyzetek többé nem ismétlődnek meg. A szövetségi elnök kudarcnak nevezte az egyházi ingatlanok helyzetének teljes megoldatlanságát, illetve a nemzeti szimbólumok használatának korlátozását. Van egy konfrontációs stratégia, amely a megegyezést-kiegyezést tévútnak tekinti, mondotta Markó, ennek oka az agresszív román nacionalizmus, a szociális elégedetlenség, a biztos jövőkép hiánya. A státustörvényről szólva elmondta: "a jogszabályt jónak tartjuk, alkalmazásának előkészítését vállaltuk és vállalni fogjuk. " A vita során Borbély Zsolt Attila leszögezte: Markó Béla helyzetelemzése fordulópont az RMDSZ-retorikában, az "ökölrázós stratégiát" azonban Borbély költői túlzásnak tartotta. Kifejtette: az együttműködési politikával egyetlen aduját játssza el az erdélyi magyarság, ugyanakkor pedig a román politikát hitelesíti Európa felé. Szilágyi Zsolt sokkal több konkrétumot várt el az elnök beszámolójától. Úgy vélte, a szövetségen belül nem igazán működik a sokszínűség elve és azt javasolta, hogy az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a tanügyi kérdések, valamint a csángóügy rendezése az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködés alapfeltétele legyen. Erre reagálva Frunda György emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ törvénytervezetet terjesztett elő az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a kormány azonban erre nem reagált. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: fel kellene már vállalni az erdélyi magyar közösség építkezését. Kónya-Hamar Sándor szerinte az RMDSZ eddigi történetében mindig az értelmezéssel, a végrehajtással volt a gond. A státustörvényről szólva kifejtette: sikerült újra nemzetünket jogi és politikai szinten elfogadtatni Európában. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett arra, hogy mára sikerült gyakorlatba ültetni az RMDSZ egyik jelszavát: Vízum nélkül Európában. A kolozsvári magyar színház kapcsán kirobbant vitára utalva, a szenátor kifejtette, veszélyesnek látja a provinciális mentalitást és a múlthoz tapadó megoldáskeresést. Vekov Károly képviselő szerint nem lehet újabb protokollumot aláírni, mivel ezáltal magunkat tesszük nevetségessé, majd javasolta, hogy a testület foglaljon állást a nemzeti szimbólumokat tiltó jogszabállyal kapcsolatban. Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, elsősorban a stratégiai elképzeléseket kellene közös nevezőre hozni. Szerinte létezik egy "konfrontációs" és egy "kollaborációs" gyakorlat. Egy nemzeti kerekasztal összehívását javasolta, hogy "nézzük meg milyen nemzeti stratégiáink vannak, próbáljuk meg azokat egyeztetni, és ne egymást kiszorítani". Ráduly Róbert képviselő kezdeményezte: amennyiben aláírják a kormánypárttal az új együttműködési megállapodást, azt az SZKT tűzze napirendre és ratifikálja. Kelemen Attila képviselő kijelentette: a protokollumot meg kell újítani a kormánypárttal. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám rámutatott: a jelenlegi körülmények között semmilyen optimizmusra nincs okunk. Szerinte jelenleg az RMDSZ rossz irányba halad, és az egykori kommunista párthoz hasonló pártként működik. Meg kell tartani a belső választásokat, mert ezáltal az olyan személyek, mint például Verestóy, nem jutnak majd be a RMDSZ "miniparlamentjébe". Verestóy Attila egyetértett azzal a javaslattal, hogy az új protokollumot az SZKT vitassa meg és ratifikálja. Frunda György szenátor úgy vélte, nem igaz az az állítás, hogy az erdélyi magyarság körében nagyfokú elégedetlenség uralkodik. Markó Béla kifejtette: annak legékesebb bizonyítéka, hogy az RMDSZ nem az egykori kommunista párt gyakorlatát követi, épp az, hogy Katona Ádám egyáltalán elmondhatja bírálatát. Szerinte tagadhatatlan, hogy a magyart közösség elégedetlen. Az SZKT-SZET zárt ülésen tárgyalta meg az RMDSZ költségvetését. Takács Csaba a köztudatban státustörvényként meghonosodott jogszabály jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte helyesen járt el, amikor felszólította a magyar és a román kormányt a folyamatosan konzultációra a státustörvénnyel kapcsolatban. Az ügyvezető elnökség előterjesztett egy, a jogszabályt üdvözlő nyilatkozatot, amelyet az SZTK egyöntetűen megszavazott. Toró T. Tibor is üdvözölte azt a konszenzust, amely Erdélyben és Magyarországon is a státustörvényt övezte, illetve azt, hogy az SZKT-SZET, ha megkésve is, de végre napirendre tűzte a státustörvény kérdését úgy, ahogy azt a Reform Tömörülés korábban javasolta. A platform nevében azt indítványozta: a státustörvény erdélyi végrehajtását felügyelő, hármas paritású országos testületbe delegált RMDSZ-tagokat az SZKT jelölje ki. Markó Béla úgy ítélte meg, a lehető legobjektívebben járt el akkor, amikor a testület RMDSZ-képviseletét felkérte a feladatra. (Mint ismeretes, a szövetség részéről a SZET, az SZKT, az Országos Önkormányzati Tanács, a szenátusi és képviselőházi frakcióvezetők, az ügyvezető elnök és két alelnök, illetve a Területi elnökök Konzultatív Tanácsa által kijelölt személy vesz részt az országos felügyelő tanácsban.) Az SZKT végül nem kérte a bizottság RMDSZ-delegációja összetételének a módosítását. Nyilatkozatban erősítették meg az RMDSZ-nek a moldvai csángók jogai melletti kiállását, és elítélték a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság Harkov-jelentését. A marosvásárhelyi tanácskozáson elítélték a román nemzeti jelképek használatáról szóló törvényt, amely pénzbírsággal bünteti más államok himnuszainak éneklését, nemzeti szimbólumainak használatát. A tiltakozás jeleként Takács Csaba javaslatára az ülés végén a szövetségi képviselők elénekelték a Himnuszt. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Tisztázni kell a politikai véleménykülönbségeket. Együttes ülésen az SZKT és a SZET. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ Bakk Miklós feltette a kérdést, miért csak most fogalmazta meg Markó Béla a stratégiával kapcsolatos dilemmákat az SZKT ülésén, hogy olykor választani is kell a két centrum, Bukarest és Budapest között? Velük szemben ki kell jelölni, hol van az autentikus erdélyi érdek igazi centruma. Szükség van egy Erdély-stratégiára, amely nem a klientúrák alkuján keresztül vet számot a Budapestről jövő modernizációs minták és a Bukarestből megszerezhető állami támogatások helyes arányával. /Bakk Miklós: Bukarest is, Budapest is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2002. február 19.
Vajdaszentivány a Felső-Maros mente egyik leghíresebb faluja, ahol a népszokások, hagyományok még elevenen élnek, tánctalálkozókat, tánctáborokat, kulturális rendezvényeket szerveznek. Febr. 16-án a Zichy-Horváth Egyesület Nagy Erika tanítónő és könyvtáros irányításával irodalmi délutánt szervezett Vajdaszentiványon. A rendezvény meghívottja volt Fodor Sándor író, Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, Balog Zoltán, az Erdélyi Magyar Könyvklub ügyvezetője, Jászberényi Emese, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, Györffy András marosvásárhelyi színész. Szabó Gyula a kiadó munkájáról, szerepéről, feladatairól, Balog Zoltán a könyvklub tevékenységéről beszélt, Jászberényi Emese a rádió által kiadott két CD-ről (Erdélyi hangok és Szivárgás) számolt be, Györffy András Tompa László két versét: a Magányos fenyő és az Éji szálláson egy vén vártorony alatt címűt szavalta el. Fodor Sándor saját elbeszéléseinek, mókás, rímes történeteinek felolvasásával szórakoztatta az összegyűlt gyerekeket, felnőtteket. Az Erdélyi Magyar Könyvklub ezúttal 104 magyarországi könyvet, valamint két db A magyarok krónikája című történelmi kötetet adományozott a Zichy-Horváth Egyesületnek, a létesítendő gyermekkönyvtár részére. /Szász Edith: Vajdaszentiványon szeretnek olvasni. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2002. március 2.
A kolozsvári után 4 évvel, 1958. március 2-án szólalt meg először a Marosvásárhelyi Rádió. A rádió szerkesztői makacsul hitték, hogy 1985. január 12-e, az elhallgattatás után is lesz még ünnep a világon, lesz ismét rádió. Így is történt. Kezdetben napi 30 perces volt az adás, jelenleg 7 órás a magyar nyelvű műsor. /Jászberényi Emese: 44 évesek vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./
2002. március 30.
Napvilágot látott Sebestyén Dobó Klára nyugalmazott zenetanárnő Én élmények kicsi búval /Kriterion/ című, kászoni népzenei gyűjtését tartalmazó kötete. A másik Kriterion-újdonság Borcsa János monográfiája Méliusz Józsefről. (Kriterion Közelképek sorozat). A Kriterion a Marosvásárhelyi Rádióval közösen kiadott két CD-lemezt. Az egyiken írók, költők hangját hallható, a másikon - címe: Szivárgásban - erdélyi költők versei hangzanak fel. /H. Szabó Gyula: Kriterion-újdonságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2002. május 27.
Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2002. június 3.
Jún. 1-től interneten /www.radiomures.ro/ is élőben hallhatók a Marosvásárhelyi Rádió műsorai. Egyelőre a román és magyar nyelvű internetoldalak készültek el, nemsokára a német, angol változat is működőképes lesz. A rádiók hallgatottságáról készített közvélemény-kutatás szerint a Marosvásárhelyi Rádió a leghallgatottabb a többi rádióhoz viszonyítva. A legjobb vitaműsorok is a Marosvásárhelyi Rádióban vannak, a legnépszerűbb a Rádióújság rovat. A magyar szerkesztőségnek 50 órája van hetente, ez a magyarul legtöbbet sugárzó közszolgálati rádió Romániában. /Antalfi Imola: Világszerte hallgatható a Marosvásárhelyi Rádió. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./
2002. szeptember 30.
Szept. 28-án díjkiosztással zárult a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ hagyományos őszi tábora. Az Árkoson tartott szakmai tanácskozásra látogatott szept. 28-án az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla, aki megerősítette, hogy a MÚRE és az RMDSZ között nem alá-fölérendeltségi viszony, hanem partnerkapcsolat létezik. Markó megígérte, hogy ezentúl az RMDSZ szakemberei révén idejében eljuttatja a sajtónak az őt közvetlenül érintő jogi szabályozásoknak a tervezetét, lehetőséget teremtve arra, hogy a szakma előterjeszthesse javaslatait a készülő jogszabályozások kapcsán. A MÚRE és az RMDSZ korábban megállapodott abban, hogy az Illyés Közalapítvány pályázatokat elbíráló romániai alkuratóriumának sajtószaktestületébe fele-fele arányban küld szakembereket, Markó ezt most megerősítette. Kelemen Attila, a Transindex c. internetes újság főszerkesztője a világhálós lapkészítés világát vázolta. Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács tagja a testület munkáját ismertette. Kövér Tamás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében, Iván Károly a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében tolmácsolta jókívánságait. Csép Sándor elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök nyújtották át a következő elismeréseket: közéleti újságírás-díj: Ágoston Hugó (Krónika), életmű-díj: Vári Marianna (Marosvásárhelyi rádió), művelődési-díj: Ferenczes István (Székelyföld), fotós-díj, egész életpályája elismeréseként: Nagy P. Zoltán (Hargita Népe), rádiós-díj, egyéni teljesítményért: Oláh Gál Elvira (Bukaresti rádió), csapatmunkáért, a Rejtett világok c. műsorukért: Gergely Zsuzsa és Szuszámi Zsuzsa (Kolozsvári rádió), televíziós díj, egyéni teljesítményért: Balázs János (Román televízió magyar adása), csapatmunkáért, a Forgóajtó c. műsorukért: Gelmacean Vígh Emese, Sebesi Karen Attila, Kovács Zoltán, Kovács Ilonka, Pintican Tibor (Román Televízió kolozsvári stúdiója), Tomcsányi-díj: Sármási Bocskai János (Marosvásárhelyi rádió), riport-díj, sokévi faluriportjaiért: Kisgyörgy Zoltán (Háromszék), különdíj: Huber András (Dés), Pro Amicitia-díj: Mircea Toma (Academia Catavencu). /(benkő): Árkoson találkoztak az újságírók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept.30./
2002. október 1.
A marosvásárhelyi Rádió GaGa három évvel ezelőtt, okt. 12-én kezdte meg műsora sugárzását. A főként magyarországi tulajdonosok kezdeményezésére létrejött kereskedelmi rádió (10 % erejéig Frunda György szenátor a tulajdonos) Marosvásárhelyen a "legmagyarabb" rádióadó. Ügyvezető igazgatója, Nagy István színművész, aki most a városban a Tompa Miklós Társulata új bemutatóján /Molnár Ferenc: A testőr/ főszerepet játszik. A rádió eddig reggel 6-tól 10 óráig magyarul, majd 10-től román nyelven sugározta műsorát. Délután is négyóránként változott az adás nyelve. Ezentúl reggel hattól délután hatig egyfolytában magyar nyelven sugároznak. Ezzel 50 százalékos lesz a magyar és román nyelvű adás részaránya. /Máthé Éva: Fordulóponton a Rádió GaGa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
2002. október 21.
Marosvásárhelyen véget ért az idei Constantin Silvestri Nemzetközi Fesztivál, az okt. 17-i a záróhangversenyen a Magyar Rádió világhírű énekkara és a Román Rádió nem kevésbé híres zenekara együttesen lépett fel a marosvásárhelyi filharmonikusokkal. A sajtótájékoztatón megjelent a magyar és román közszolgálati rádió két vezetője, Kondor Katalin és Dragos Sauleanu mellett Ovidiu Natea, Maros megyei prefektus, Virág György, a megyei önkormányzat elnöke, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester is. Kondor Katalin számba vette: több mint ötven éve koncertezett utoljára a Magyar Rádió kórusa Romániában, holott a világban sok helyen megfordultak. Ezután rendszeresítik a kapcsolatot, és ezt a mostani közös rendezvényt úgy örökítik meg, hogy CD-n kiadják a közös koncert anyagát. /(Máthé Éva): Magyar-román rádiós együttműködés. Ötven évig kellett várni rá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2003. február 26.
A 2003-as évet a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vidéki fellépésekkel kezdte. Februárban Gyimesfelsőlokon, Kászonaltízen, Csíkszentsimonban, Vacsárcsiban, Gyergyócsomafalván, majd Csíkdánfalván léptek fel. Febr. 28-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában lép fel az együttes, a Marosvásárhelyi Rádió indulásának 45. évfordulója alkalmából. Jó a kapcsolat az együttes és a rádiósok között, minden pénteken az Élő Muzsika című műsorban sorra kerülő rádiós népdaltanítás a hargitások közreműködésével történik. /Bodi Ildikó, János Enikő, Csíkszereda: Hívtak és mentünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./
2003. február 27.
A Marosvásárhelyi Rádió hivatásának érezte adáskörzete zenei és irodalmi életének felkarolását, az értékek megőrzését és továbbadását. Kiváló írók, publicisták szólaltak meg, köztük Sütő András, Szász János, Beke György, Méhes György vagy Gálfalvi György. 1985. jan. 12-én elnémították a Marosvásárhelyi Rádiót. A szalagtárat az ország leghírhedtebb börtönébe, Jilavára szállították, nagy részük az újrainduláskor került vissza Marosvásárhelyre. 1989. dec. 22-én ismét elkezdte műsorszórását a Marosvásárhelyi Rádió. Csaknem másfél éve a rádió az interneten is hallgatható (www.radiomures.ro). A felszerelés főleg a holland kormánnyal való együttműködés eredménye. 2001. szeptembere óta a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének adásidejét ultrarövid hullámon sugárzott 2 órás (vasárnap 1 órás) műsorral bővítették. Borbély Melinda, a rádió aligazgatója közölte, hogy magyar közszolgálati műsorszórás létezik 50 órában hetente Marosvásárhelyen, heti 37 órában Kolozsváron, 6 és fél órában hetente Temesvárott és heti 6 óra 20 perc Bukarestben. Temesváron 8 nyelvű, Konstancán 6 nyelvű adás működik. A Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének 16 alkalmazottja van, a heti 50 órához ez nagyon kevés, külső munkatársakat foglalkoztatnak. A kereskedelmi rádiók megjelenése ellenére a felmérés szerint a Marosvásárhelyi Rádió, 23 százalékkal a piaci részesedésből, első helyen van. /Lokodi Imre: Negyvenöt év a közösség szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./
2003. augusztus 19.
Évről évre egyre többen gyűlnek össze Kibéden, hogy Madaras Gáborra és Kibédi Seprődi Jánosra emlékezzenek. Az aug. 17-én, vasárnap megtartott ünnepség istentisztelettel kezdődött a kibédi református templomban, majd Madaras Gáborról Kacsó Ildikó, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa emlékezett, Seprődi Jánost pedig Borbély Emma, a Kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület elnöke méltatta. A Magyarország Felfedezői Egyesület Kibédi Mátyus István csapata ünnepi műsort szolgáltatott Mátyus Ilona nyugalmazott tanítónő vezetésével. Az idei ünnepség kiemelkedő mozzanata volt a Magyarok Világszövetsége által adományozott Kossuth- emlékzászló átadása. A Kossuth-emlékzászlót igényelheti minden önazonosságához ragaszkodó magyar közösség. Az ünneplő közösség a hagyománynak megfelelően idén is ellátogatott a Madaras-múzeumba, és koszorút helyeztek el az udvarra állított kopjafánál, ugyanakkor megkoszorúzták a Seprődi János-házon elhelyezett emléktáblát is. /Korondi Kinga: Emlékünnepség Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./
2003. szeptember 22.
Szept. 19-20-án Gyergyószárhegyen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Csép Sándor, a MÚRE elnöke a transzszilvanizmusról szólt a sajtó tükrében, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja pedig vitával egybekötött előadásában a romániai magyar média "gyámoltalanságáról" fejtette ki véleményét, arra keresve a választ, hogy a romániai magyar újságíró mennyire van a helyzet magaslatán az úgynevezett kényes témák felgöngyölítése, feltárása terén. Számos hozzászólás az újságírók új etikai kódexének a kidolgozása kapcsán a sajtó emberének etikai, morális hozzáállását feszegette. Makkai János, a Népújság főszerkesztője bemutatta a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapok Egyesületét. Többen szóvá tették, hogy a Nagyváradon vagy Kolozsváron frissen végzett magyar újságírók román nyelvtudása gyenge, ami érvényesülési lehetőségüket kérdőjelezi meg az erdélyi lapoknál. Az idei nívódíjak kitüntetettjei: Gálfalvi Zsolt (Bukarest) életműdíj, Makkai János (Népújság, Marosvásárhely) írott sajtó nívódíj, Zilahi Csaba (Kolozsvári Rádió) rádiós nívódíj, Borbély Zoltán (Marosvásárhelyi Rádió) rádiós nívódíj, Koczka György (Bukarest) televíziós nívódíj. Tomcsányi Emlékdíjat kapott Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, és Sebesi Imre Emlékdíjjal tüntették ki Maksay Magdolnát, szintén a Kolozsvári Rádiótól. /(m. j.): Újságíróképzés, sajtóetika és nívódíjak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. november 3.
Október végétől Hargita megyében is hallgatható ultrarövid hullámsávon a Marosvásárhelyi Rádió, közölte Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió aligazgatója. Céljuk, hogy minden társadalmi réteg, minden korosztály számára szerkesszenek adásokat. A magyar szerkesztőségnek 16 alkalmazottja van és 10 külső munkatársa. Ez kevés lefedni a heti 50, napi 7 órás magyar műsort. Kimondottan rádiósképzés nincs Romániában, csak újságírói. Azonban a Magyar Rádió, sokat tanulhattak tőlük. Például a napokban hosszabb időre megérkezik Horváth Lajos, a Magyar Rádió nyugalmazott műsorvezetője, aki beszédtechnikát fog tanítani a munkatársaknak. /Dobos László: Közelebb a Székelyföldhöz. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./
2003. december 5.
1995-ben indult a kézdivásárhelyi rádió, emlékezett a kezdetre vezetője, dr. Szőcs Géza. A körzeti rádió neve két éve hivatalosan is Siculus. 1997-től napi 24 órában sugároznak (ebből két óra román nyelvű műsor). A Siculus kereskedelmi rádió - a Pro Imagine Kft. működteti -, ám jellegében közszolgálati, tájékoztatni, nevelni és szórakoztatni is kíván. Fontosabb rovatai: fórum hírek, közművelődés, vasárnapi jegyzet, zenés műsorok, mese és ifjúsági műsor. /(demeter): Köszöntjük a nyolcéves Siculus rádiót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2004. január 5.
Zsúfolt ház előtt játszott szilveszterkor a marosvásárhelyi Tompa Miklós társulat. A Túl az Óperencián című szilveszteri kabaré Súrlott grádics emlékei alcímet viselte. Marosvásárhely egykori „békebeli” vendéglői, kávéházai, a Súrlott Grádics, az Édes Lyuk, a Ferde Lámpa hangulatát próbálták színpadra varázsolni, Kilyén László színművész összeállításában. A Marosvásárhelyi Rádió immár a tizenharmadik Rádiókabaréval jelentkezett, a Gruppen-Hecc társulat, a Hahota színtársulat is vidám, zenés előadással lépett a nagyérdemű elé. /Antal Erika: Békebeli idők a Súrlott grádicsban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./
2004. március 24.
Tófalvi Zoltán /sz. Korond, 1944. márc. 24./ Kolozsváron szerzett történelem-filozófia tanári képesítést. Éveken át szülőfalujában volt tanár, majd a Marosvásárhelyi Rádió riportere, később A Hét, az Erdélyi Napló munkatársa, jelenleg az RTV magyar adásának szerkesztője. Művei: Pogány fohászok faluja (riportok, 1979), Ceramica din Corund – A korondi kerámia (kétnyelvű monográfia Kardalus Jánossal, 1981), A Temesváron élő atyhai közösség (szociológiai tanulmányok, 1984), Ha egyszer egy ember támad (riportok, 1989), Kövek egy siratófalhoz (vallomások a kommunista diktatúra mártírjairól, Gazda Józseffel közösen, 1994), A sóvidéki népi fazekasság (monográfia, 1996), Északi változatok (Beszélgetések Dániában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban élő jeles magyar értelmiségiekkel, 2000), Élet a föld alatt (Balaskó Vilmos református lelkipásztor 1983-ban papírra vetett emlékirata – felfedezte, sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel látta el T.Z., 2000), Fodor Pál és az erdélyi kérdés (tanulmány, Korunk, 2003), A Dunánál (sorozat az erdélyi ötvenhatosokról a Székelyföld c. folyóiratban). A hatvanéves Tófalvi Zoltán riporter, kutató, helytörténész, monográfus, író és 1956 kutatója. A történetkutatás mellett fontosnak tartja a néprajzi kutatást, doktori dolgozata témája is a sóvidéki fazekasság volt. Óriási anyagot kell átnézni 1956-ról is, például csak a Szoboszlay-per perirata több mint harmincezer oldalt tesz ki. Tófalvinak van szerepe abban, hogy a kiskunmajsai kápolna falára odakerültek az erdélyi magyar mártírok nevei is, és Budapesten a 301-es parcellában is ott olvashatóak ezek a nevek. /Bölöni Domokos: "A pászma, melyet vállaltam". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
2004. május 27.
Sebestyén Péter /sz. Csíkszentmihály, 1968/ Erdőszentgyörgyön plébános. 1997-től a Marosvásárhelyi Rádió külső munkatársa. Az ott elhangzott katekéziseiből, valamint a különféle hazai lapokban megjelent publikációiból válogatva eddig három kötete látott napvilágot (Életutak 2000, Agapétól Zsoltárig 2001, Készenlétben 2003). Új könyve /Családi szentély. Emberi kérdések, keresztény válaszok, Csíkszereda, 2004/ a rádióban elhangzott, családról szóló kiselőadásait tartalmazza. Sebestyén Péter kedvvel ír, szívesen dramatizálja a helyzeteket, gyakran elidőz a szülői ház élményei és hagyományai között. /Bölöni Domokos: "Vadócba rózsát oltok..." = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./
2004. július 8.
Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi plébános Családi szentély című könyve a szerzőnek a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának ökumenikus műsorában elhangzott gondolatainak szerkesztett változata. /Könyv a családokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./
2004. szeptember 14.
A marosvásárhelyi rádió magyar adásában elhangzott, hogy az utcára kilakoltatott fiatal anya a primaria előtt grévafoámejt fog kezdeni lakásügye megoldása érdekében. A magyar vásárló már pungába teszi a márfát, a kasszásnő bont ad, a kereskedő kitáncát, fakturát, a munkavállaló negocsiál a patronnal, a kőműves rabával viszi a betont a kofrázsba, a könyvelő biláncot készít és virálja a pénzt, meglikidálja a kontot, a tanulót, akinek média mikája van, anyja bukötár, kofetár vagy insztalator szanitár iskolába íratja – és így tovább, írta Imreh József. És mindez nem a szórványban, hanem a tömbmagyarságban történik. – Magyar családba betelepedett ifjú nyelvén kénytelen társalogni három nemzedék tizenkét tagja a nagymamáktól a sógorig, mert a férfiú a család nyelvén nem hajlandó megszólalni még néhány szó erejéig sem. /Imreh József: Magyarul is lehet beszélni! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./
2004. október 5.
Szeptember 30-án Marosvásárhelyen rendkívüli hangversenyen köszöntötték Szalman Lóránt karmestert 75. születésnapján. A művészeti igazgató, Vasile Cazan, a Hunyadi László szobrászművész által készített, a karmester arcmását megörökítő plakettel, Borbély Zoltán, a Marosvásárhelyi Rádió zenei osztályának egykori vezetője, ill. a mester volt növendéke, közös stúdióbeli munkájuk eredményeként ott rögzített kórushangfelvétellel ajándékozta meg a 75 éves karmestert. /Járay Fekete Katalin: Rendkívüli hangversenyen Szalman Lórántot köszöntötték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./
2005. január 18.
A Marosvásárhelyi Rádió, a Gruppen-Hecc és a Hahota Társulat előadásai után Marosvásárhely legújabb színjátszó csoportja, a Madártej mutatkozott be. A Fülöp Gyula Levente vezette társulat többnyire klasszikus szerzők jeleneteiből válogatott. A Madártej csoport megalakította az „utánpótláscsapatot”, a MiniMadártejet, melynek tagjai V–VIII. osztályos gyerekek. /Szucher Ervin: Feltálalták a Madártejet. Újabb kabarétársulattal gazdagodott Marosvásárhely. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
2005. február 7.
Megjelent Ötvös József, a Vártemplom lelkésze Hétköznapok, ünnepnapok, emléknapok című, a Marosvásárhelyi Rádióban, a Népújságban, valamint az Üzenetben közölt írásainak gyűjteménye, az Erdélyi Református Egyházkerület kiadásában. A könyv bemutatóját február 6-án tartották Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban. Közösségerősítő munka, értékelte Gáspár Sándor, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, aki kitért Ötvös József gyülekezetépítő tevékenységére is. A marosagárdi vályogtemplom helyére kőtemplomot épített egy maroknyi szórványgyülekezettel, olyan templomot, amelynek ma már bútorzata is műkincsnek számít, hisz Bandi Dezső és Miholcsa József munkájának gyümölcse. A könyvben felvételek is láthatók „meggyengült”, vagy már eltűnt gyülekezetek templomairól. /(bodolai): A beismert felelősség terhe. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2005. június 28.
Sámsondon a citeracsoport 1976-ban alakult Fekete Gyula matematika szakos tanár kezdeményezésére. A hetvenes évek derekán alakult citeraegyüttes rövid idő alatt igazi karriert futott be, országos vetélkedőkön is megállta a helyét. Szász Mária zenetanárnő volt a vezetőjük. A Marosvásárhelyi Rádiónál nyolcvanperces felvétel őrzi játékukat. A csoport jelenleg harminc-harmincötös létszámú, az utánpótlás azonban hiányzik, Szász Mária tanárnő nyugdíjba vonult. A citeraegyüttes 1998-ban Baján, az Európai Nemzeti Kisebbségek fesztiválján szerepelt, felléptek több településen. /Mészely Réka: Egyesület az összefogásért. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./
2005. szeptember 15.
A Marosvásárhelyi Rádió munkatársai szeptember 14-én immár ötödször indultak útnak, hogy közel 400 km-t megtéve közvetlen kapcsolatot teremtsen az adáskörzetbeli hallgatókkal. A szerkesztők tájékozódnak az érintett településeken lakók gondjairól, megvalósításairól, a turizmusban rejlő lehetőségekről stb. Az útvonalról pedig minden alkalommal a Marosvásárhelyi Rádióban élő tudósításokban számoltak be kollégáink. A rádiósok kerékpárral járják be a Nagyernye – Nyárádremete – Szováta – Bucsin-tető – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Csíkszentkirály – Hargitafürdő útvonalat, majd Székelyudvarhely – Korondra – Szováta – Nyárádszereda útvonalon érkeznek vissza Marosvásárhelyre. /-vagy -: Gurul a Rádió, ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./
2005. december 10.
Megjelent Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi író-pap ötödik kötete, a Nézz az ég felé, amelynek bemutatóját a helyi Bodor Péter Művelődési Egyesület szervezte. A szerző az Erdőszentgyörgyi Figyelő szerkesztőségi tagja, s a Marosvásárhelyi Rádió vallási műsorainak rendszeres vendége. Öt év alatt öt kötetet adott ki. Három (Életutak – 2000, Agapétól Zsoltárig – 2001, Családi Szentély – 2004) önálló sorozatként hangzott el a rádióban. A másik kettő (Készenlétben – 2003, Nézz az ég felé – 2005) inkább apró írásainak, az Erdőszentgyörgyi Figyelőben megjelent cikkeinek, prédikációinak gyűjteményei. Mindezek időszerű témáról, a hitről és az élet hétköznapi teológiájáról szólnak. Szereti Erdőszentgyörgyöt, arra a kérdésre, hogy miért, akkor szét kellene szednie emberségét, magyarságát, katolikusságát, székelységét és hivatását – ami egyszerűen lehetetlen. Az Ószövetségben rengeteg helyen előfordul a humor, a jókedv, a belső nyugalomnak, a békének, a belső harmóniának a tükröződése. Az Úr Jézusnak a példabeszédei, ahogy a gyerekekkel játszik, a sorok közt visszacseng, hogy mennyire szereti a humort, a jókedvet. Mert aki az Istennel együtt van, szereti, nem lehet szomorú. Szomorú szentek nincsenek. /Székely Ferenc: Szomorú szentek nincsenek. Beszélgetés Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi író-pappal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./
2006. május 30.
A Marosvásárhelyi Rádióban május 28-án hangzott el a népszerű Szól a nóta című műsor 300. adása. A szerkesztőpáros, a Kacsó házaspár, Tibor és Ildikó, hasznosítani igyekezett az aranyszalagtár értékes anyagait, és a még élő dalosokat, muzsikusokat felkeresve beszéltették őket emlékeikről, munkásságukról. A Magyar Rádióval való kitűnő kapcsolatnak köszönhetően anyaországi előadók vagy szalagok, kazetták is a közönség szórakoztatását szolgálják. /(bölöni): Szólt a nóta – háromszázadszor. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30/
